 |  |  |  |  |
home > people & culture > kultúraköz - mit gondolnak a magyarokról - Nobel díjasaink - too-row-roo-dee - irodalomjegyzék
View
Sign
Sign
Guestbook
Magyar és magyar származású
Nobel-díjasok
Nobel-díjasok
Lénárd Fülöp (Philipp E. A. von Lenard) 1905, fizikai
Bárány Róbert (Robert Bárány) 1914, orvosi
Zsigmondy Richárd (Richard A. Zsigmondy) 1925, kémiai
Szent-Györgyi Albert (Albert von Szent-Györgyi) 1937, orvosi
Hevesy György (George de Hevesy) 1943, kémiai
Békésy György (Georg von Békésy) 1961, orvosi
Wigner Jenő (Eugene P. Wigner) 1963, fizikai
Gábor Dénes (Dennis Gabor) 1971, fizikai
Polányi János (John C. Polanyi) 1986, kémiai
Oláh György (George A. Olah) 1994, kémiai
Harsányi János (John C. Harsanyi) 1994, közgazdasági
Kertész Imre 2002, irodalmi
LÉNÁRD FÜLÖP - Philipp E. A. von Lenard
(1862. június 7., Pozsony - 1947. május 20., Messelhausen)
1905-ben fizikai Nobel-díjat kapott "a katódsugaras vizsgálatokra alapozott
atommodelljéért (dinamida)".
Németországban élt, nem tartotta magát magyarnak.
BÁRÁNY RÓBERT - Robert Bárány
(1876. április 22., Bécs - 1936. április 8., Uppsala)
A fiziológiai vagy orvostudományi, 1914. évi Nobel-díjat 1915-ben kapta "a vesztibuláris apparátus
(egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért". Svédországban élt.
ZSIGMONDY RICHÁRD - Richard A. Zsigmondy
(1865. április 1., Bécs - 1929. szeptember 23., Göttingen)
Az 1925. évi kémiai Nobel-díjat 1926-ban kapta "a kolloid oldatok heterogén természetének
magyarázatáért, és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában
alapvető jelentőségűek". Németországban élt.
SZENT-GYÖRGYI ALBERT - Albert von Szent-Györgyi
(1893. szeptember 16., Budapest - 1986. október 22., Woods Hole)
1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-
vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában". 1928-1945 között a szegedi tudományegyetem
professzora volt, 1947-től az Egyesült Államokban élt.
HEVESY GYÖRGY - George de Hevesy
(1885. augusztus 1., Budapest - 1966. július 05., Freiburg im Breisgau)
Az 1943. évi kémiai Nobel-díjat 1944-ban kapta "a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok
indikátorként való alkalmazásáért". Németországban, Dániában és Svédországban élt.
BÉKÉSY GYÖRGY - Georg von Békésy
(1899. június 3., Budapest - 1972. június 13., Honolulu)
1961-ben fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat kapott "a fül csigájában létrejövő ingerületek
fizikai mechanizmusának felfedezéséért". Az Egyesült Államokban élt.
WIGNER JENŐ - Eugene P. Wigner
(1902. november 17., Budapest - 1995. január 1., Princeton)
A fizikai Nobel-díjat 1963-ban kapta "az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért,
kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért". Az Egyesült Államokban élt.
GÁBOR DÉNES - Dennis Gabor
(1900. június 5., Budapest - 1979. február 9., London
1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott "a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való
hozzájárulásáért".
Nagy-Britanniában élt.
POLÁNYI JÁNOS - John C. Polanyi
(1929. január 23., Berlin-
Polányi Mihály természettudós fia. 1986-ban kémiai Nobel-díjat kapott - megosztva - "az elemi kémiai
folyamatok dinamikája terén végzett kutatásokért". Kanadában él.
OLÁH GYÖRGY - George A. Olah
(1927. május 22., Budapest -
1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott "a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért
eredményeiért".
Az Egyesült Államokban él.
HARSÁNYI JÁNOS - John C. Harsanyi
(1920. május 29., Budapest - 2000. augusztus 9., Berkeley)
1994-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott - megosztva - a játékelmélet területén alkalmazott úttörő
elemzéseiért. Társai elméleti munkájára építve mutatta meg, hogyan lehet elemezni a hiányos
információval rendelkező játékokat, és ezzel megteremtette az alapokat az "információ
közgazdaságtanának" kutatásához. Az Egyesült Államokban élt.
(Forrás: MTI. Rt. Sajtóadatbank, 2001. november 5.)
KERTÉSZ IMRE
(1929. november 9, Budapest). 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott az 1960-1973 között írt
Sorstalanság című regényéért, mely auschwitzi és buchenwaldi élményein alapul. Tizennégy évesen,
egy Budapest környéki csendőrpucs következményeként deportálták Németországba. Hazatérése után
újságírással és fizikai munkával tartotta el magát. A Sorstalanság című regényt először
visszautasították, majd mikor 1975-ben megjelent, nem fogadták kedvezően. A sikert és azt, hogy írói,
műfordítói munkájából megélhet, a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára. Felsőfokú
végzettsége nincs, nem tagja magyar egyesületnek, szövetségnek. Nagy sikerei vannak német
nyelvterületen. Németországban és Magyarországon él.
(Forrás: Digitális Irodalmi Akadémia, 2002. október 10.)
Bárány Róbert (Robert Bárány) 1914, orvosi
Zsigmondy Richárd (Richard A. Zsigmondy) 1925, kémiai
Szent-Györgyi Albert (Albert von Szent-Györgyi) 1937, orvosi
Hevesy György (George de Hevesy) 1943, kémiai
Békésy György (Georg von Békésy) 1961, orvosi
Wigner Jenő (Eugene P. Wigner) 1963, fizikai
Gábor Dénes (Dennis Gabor) 1971, fizikai
Polányi János (John C. Polanyi) 1986, kémiai
Oláh György (George A. Olah) 1994, kémiai
Harsányi János (John C. Harsanyi) 1994, közgazdasági
Kertész Imre 2002, irodalmi
LÉNÁRD FÜLÖP - Philipp E. A. von Lenard
(1862. június 7., Pozsony - 1947. május 20., Messelhausen)
1905-ben fizikai Nobel-díjat kapott "a katódsugaras vizsgálatokra alapozott
atommodelljéért (dinamida)".
Németországban élt, nem tartotta magát magyarnak.
BÁRÁNY RÓBERT - Robert Bárány
(1876. április 22., Bécs - 1936. április 8., Uppsala)
A fiziológiai vagy orvostudományi, 1914. évi Nobel-díjat 1915-ben kapta "a vesztibuláris apparátus
(egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért". Svédországban élt.
ZSIGMONDY RICHÁRD - Richard A. Zsigmondy
(1865. április 1., Bécs - 1929. szeptember 23., Göttingen)
Az 1925. évi kémiai Nobel-díjat 1926-ban kapta "a kolloid oldatok heterogén természetének
magyarázatáért, és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában
alapvető jelentőségűek". Németországban élt.
SZENT-GYÖRGYI ALBERT - Albert von Szent-Györgyi
(1893. szeptember 16., Budapest - 1986. október 22., Woods Hole)
1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-
vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában". 1928-1945 között a szegedi tudományegyetem
professzora volt, 1947-től az Egyesült Államokban élt.
HEVESY GYÖRGY - George de Hevesy
(1885. augusztus 1., Budapest - 1966. július 05., Freiburg im Breisgau)
Az 1943. évi kémiai Nobel-díjat 1944-ban kapta "a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok
indikátorként való alkalmazásáért". Németországban, Dániában és Svédországban élt.
BÉKÉSY GYÖRGY - Georg von Békésy
(1899. június 3., Budapest - 1972. június 13., Honolulu)
1961-ben fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat kapott "a fül csigájában létrejövő ingerületek
fizikai mechanizmusának felfedezéséért". Az Egyesült Államokban élt.
WIGNER JENŐ - Eugene P. Wigner
(1902. november 17., Budapest - 1995. január 1., Princeton)
A fizikai Nobel-díjat 1963-ban kapta "az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért,
kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért". Az Egyesült Államokban élt.
GÁBOR DÉNES - Dennis Gabor
(1900. június 5., Budapest - 1979. február 9., London
1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott "a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való
hozzájárulásáért".
Nagy-Britanniában élt.
POLÁNYI JÁNOS - John C. Polanyi
(1929. január 23., Berlin-
Polányi Mihály természettudós fia. 1986-ban kémiai Nobel-díjat kapott - megosztva - "az elemi kémiai
folyamatok dinamikája terén végzett kutatásokért". Kanadában él.
OLÁH GYÖRGY - George A. Olah
(1927. május 22., Budapest -
1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott "a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért
eredményeiért".
Az Egyesült Államokban él.
HARSÁNYI JÁNOS - John C. Harsanyi
(1920. május 29., Budapest - 2000. augusztus 9., Berkeley)
1994-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott - megosztva - a játékelmélet területén alkalmazott úttörő
elemzéseiért. Társai elméleti munkájára építve mutatta meg, hogyan lehet elemezni a hiányos
információval rendelkező játékokat, és ezzel megteremtette az alapokat az "információ
közgazdaságtanának" kutatásához. Az Egyesült Államokban élt.
(Forrás: MTI. Rt. Sajtóadatbank, 2001. november 5.)
KERTÉSZ IMRE
(1929. november 9, Budapest). 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott az 1960-1973 között írt
Sorstalanság című regényéért, mely auschwitzi és buchenwaldi élményein alapul. Tizennégy évesen,
egy Budapest környéki csendőrpucs következményeként deportálták Németországba. Hazatérése után
újságírással és fizikai munkával tartotta el magát. A Sorstalanság című regényt először
visszautasították, majd mikor 1975-ben megjelent, nem fogadták kedvezően. A sikert és azt, hogy írói,
műfordítói munkájából megélhet, a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára. Felsőfokú
végzettsége nincs, nem tagja magyar egyesületnek, szövetségnek. Nagy sikerei vannak német
nyelvterületen. Németországban és Magyarországon él.
(Forrás: Digitális Irodalmi Akadémia, 2002. október 10.)
 | |  | |  | |  | |  | |  |
| Nobel díjas, Nobel díjasok, magyar, magyarok, Magyarország, Budapest, mentalitás, identitás, értékek, gondolkodás, viselkedés, kommunikáció, magyar, amerikai, amerikai magyar, Nobel, Nobel díj, Nobel díjasok, Magyar Nobel díjasok, magyar származású Nobel díjasok |
 | |  | |  | |  | |  | |  | |  |
